A Mindwell „MentalCare Awards” Szociális és mentálhigiénés díj jelöltje

De Coll Ágnes

Vezető – Baptista Szeretetszolgálat Emberkereskedelem Szakterülete

Gyermekkorában édesapja tanította meg hallani a világot. Lemezeket hallgattak, madárhangokat tanultak, majd együtt jártak ki az erdőbe, hogy élőben is meghallgassák a természetet. Nemcsak hallani, de figyelni is tanult. Észrevenni a halk, rejtőzködő hangokat is. Sok évvel később, amikor édesapja betegágyban feküdt, rajta volt a sor, hogy ugyanazzal a figyelemmel forduljon felé, amivel gyermekként őt tanította.

Ezt a tanult jelenlétet viszi tovább a munkájában is. Bölcsész és zenei háttérrel indult, később édesanyja jogvédő, emberi jogokért küzdő tevékenysége inspirálta, hogy ő is a terepre menjen. Oda, ahol a sérülékeny embereknek támogatásra van szükségük. Krízishelyzetekben, rendőrségnél, döntéshozók előtt tárgyalva, mindig egyetlen cél vezette: valódi változást elérni.

Több mint másfél évtizede dolgozik a Baptista Szeretetszolgálat Emberkereskedelem Szakterületének vezetőjeként. Ez idő alatt közel 1500 emberkereskedelem és bántalmazás áldozatát segítette ki a megalázottság és kiszolgáltatottság helyzetéből. Nemcsak védett házakat és szakmai rendszereket hozott létre, hanem kapcsolódásokat is olyan emberekkel, akik elveszítették a bizalmukat a világban, de újra esélyt kaptak. Az egyik legnagyobb büszkesége az, hogy egy valaha nyolc általánossal érkező áldozat ma már diplomás kollégaként maga is a gyermekvédelemben dolgozik.

Ágnes munkája egyszerre zajlik a terepen és a rendszerszinten. Tréningeket tart rendőröknek, ügyészeknek, szakembereknek, és tanít az egyetemen is, hogy továbbadja tudását a jövő segítőinek. Megélte a kimenekítések feszültségét, amikor testileg-lelkileg megalázott embereket vittek biztonságba, és azt is, milyen az idős emberekért küzdeni, akiket a  gondozás ígéretével fosztottak meg mindentől. 

„Az emberkereskedelem sokarcú és éppen ezért kell minden érzékszervünkkel jelen lenni.” – mondja.

Feltöltődést az akrojóga ad neki, ahol a bizalom egy pillanat alatt születik meg, és minden mozdulatban ott van a másik ember súlya és sebezhetősége. Ez a mozgásban megvalósuló kapcsolódás ugyanazt jelenti számára, mint amit a munkájában tapasztal: biztonságot, alapot adni ahhoz, hogy a másik szabadon repülhessen.

Különösen közel állnak hozzá az idősek. Talán mert saját szülei elvesztése óta még érzékenyebben figyel rájuk. Megérinti a bölcsességük, kiszolgáltatottságuk, és az a pillanat, amikor már nagyon kell valaki, aki melléjük áll.

2019-ben Washingtonban vehette át a TIP Report Hero díjat, de a számára legfontosabb elismerés mégis az, amikor hajnalban megcsörren a telefon, és tudják róla: fel fogja venni. Ott van, amikor senki más.

„Vegyünk részt egymás történetében. Ne csak figyeljük, hanem tegyünk is érte, hogy a másik ember szabadon, méltósággal élhessen.” – üzeni.

Kedvenc mondata, amit szupervízorától, Végh Józseftől tanult: 

„Az vagyok, akikkel találkoztam.” 

Munkája – bár gyakran csendes, néha reménytelennek tűnő – minden egyes sorssal, amelyet sikerül visszahozni az életbe, erőt ad neki is, hogy újra és újra folytassa.

Jelölői írták róla: 

“Ágnes a fiam szakmai útján meghatározó szerepet játszott. Pszichológus hallgatóként töltötte nála a szakmai gyakorlatát egy védett házban. Amit ott kapott, az messze túlmutatott egy „gyakorlaton”. Valódi, életre szóló tapasztalatokat, olyan szemléletet, amit sem tankönyvből, sem előadásokból nem lehet elsajátítani.”

“Ágnessel először akkor találkoztam, amikor védett házba kerültem, emberkereskedelem áldozataként. A legnagyobb ajándék, hogy most már nemcsak segítő és segített kapcsolat köt össze minket, hanem szakmai párbeszéd, kölcsönös tisztelet – most már kollégák vagyunk. Az ő példája az, ami arra inspirált, hogy én is a segítő pályát válasszam – és hogy higgyek abban: a változás lehetséges. Ágnes az a szakember, aki nem kér díjakat. De ha valaki igazán megérdemelné, hogy végre nyilvánosan is kimondjuk: „Köszönöm, hogy voltál és vagy!”