Nyaralás kamasszal – édes élvezet vagy szülőt próbáló kihívás?

A nyaralás arra is jó, hogy a gyerekeink megtapasztalhatják, milyen jó kiszakadni a hétköznapi megszokásból, megélni, hogy szerencsés esetben nincs házimunka, mosogatás, nincs nyüstölés a leckék miatt. Helyette van időnk intenzíven egymásra figyelni. Sőt! Közösen átélhetünk úgynevezett flow élményeket is, amik során átadjuk magunkat az adott tevékenységnek, alkotásnak, játéknak, sportnak. Úgy beleveszhetünk a pillanatba, hogy megszűnik körülöttünk az idő és a tér! A flow élmény elengedhetetlen a kiegyensúlyozott élethez.

És mi tagadás, mi magunk is a nyaralásra vártunk egész évben! Nézegettük a balatoni naplementés fényképeket, nosztalgiáztunk, álmodoztunk. Erre a morcos kamasz gyerekünk néz velünk szembe, aki éppen panaszkodik valami miatt! Na puff! Csóváljuk a fejünket, széttárjuk karunkat, eddig tartott a tudományunk. De hát tavaly még olyan aranyos volt, ki gondolta volna, hogy mostanra kibírhatatlan kamasszá válik! Isten veled, flow… És akkor most mi lesz a várva várt nyaralással?

Nemcsak a nyaralás lesz más egy tinédzser gyerekkel

Teljesen természetes, hogy tizenéves gyerekünk vitatkozik velünk. Az is, ha esetleg semmiben sem ért egyet. Az állandó egyet nem értés ugyanis számára életkori feladat! A szülőktől leválva ki kell alakítania saját identitását. Ki kell találnia, hogy ki ő. Fel kell építenie önmagát.

Ennek a folyamatnak egy útja az úgynevezett ellenazonosulás. Vagyis az, hogy fellázad a szülői értékek, normák ellen. Az ellenkezőjét csinálja annak, amit a szülők jónak, helyesnek gondolnak. Már nem akar zongorázni járni, mert ő éppen rocker. Tavaly még imádta a sonkás pizzát, idén csak zöldséges feltétet hajlandó enni. A tavalyi fürdőnadrág meg már tuti ciki.

Ha kihívásként tekintünk ezekre a szélsőséges változásokra, akkor lehetőségünk van belenézni a kamaszgyerekünk által tartott tükörbe és kicsit találkozni szülői önmagunkkal.

Ha nem akarsz a kamasszal veszekedni

Mi az, amit veszekedés helyett tehetünk? Megfogalmazhatjuk valami bravúrosan ügyes és semleges módon saját érzéseinket az adott új szokással, viselkedéssel kapcsolatban. Vagy lehetőséget teremthetünk, hogy meséljen az őt érdeklő dolgokról. Megpróbálkozhatunk azzal is, hogy sokat kérdezünk, és közben minél kevesebbet bíráljuk őt, a gondolatait, vagy éppen az ízlését!

Mert ő éppen most alakul. Igen, néha furcsa és ellentmondásos. Magunk sem tudjuk, hogyan fogadjuk el őt, vagy azokat az érzéseket, amiket bennünk kivált, vagy az emlékeket, amik egyszer csak felszínre bukkannak vele kapcsolatban. De gondoljunk arra, hogy a híres gyermekpszichológus, Vekerdy is azt mondja: kamasz gyereket már nem lehet nevelni!

“A kiskorban átadott példák a későbbiekben jobban fognak hatni, mint a kamaszoknak tartott „hegyi beszédek”.”

De hogyan lehet jól nyaralni egy kamasszal?

Fogadjuk el, hogy mást jelent számára a kikapcsolódás, mint nekünk. Adjunk neki is saját „én-időt”. Vonjuk be a programok kialakításába – például legyen egy nap, ami az ő kedve szerint alakul a nyaraláson.

Azt se feledjük, hogy az új szokások kialakulásához 6-8 hét szükséges, így ne a nyaraláson akarjunk változtatni a már meglévőkön!. Ha eddig nem alakítottunk ki közösen szabályrendszert például a mobilok használatára, ne most kezdjünk neki. Tiltás helyett ajánljunk inkább közös tevékenységeket! Tartsuk észben, hogy a kortársaknak, barátoknak ebben az időszakban fontos szerepe van, így természetes – és a kamasz szerint elengedhetetlenül szükséges – a velük való kapcsolattartás.

És persze ezek mellett ne felejtsünk el néha nagy levegőt venni, emlékezni, hogy a mi kamaszkorunk sem tartott örökké, sokat pihenni, friss levegőn lenni, jókat enni, egy-egy emlékezetes pillanatot lencsevégre kapni. És nevetni, beszélgetni, élni! Jó nyaralást mindenkinek!

Mariháziné Dombi Annamária
Tanácsadó szakpszichológus, egyetemi tanársegéd, tréner