Újévi fogadalmak avagy a változtatás pszichológiája

Vajon miért fogadkozunk szinte minden évben az óév végén és az új év elején? És vajon miért van az, hogy a legtöbbször nem sikerül az újévi fogadalmak betartása? Dr. Koltói Lilla írása.

Egyes szolgáltatók nagyon örülnek a januárnak. Például az edzőtermekben ilyenkor megugrik a vendégek száma – hála a sok újévi fogadalomnak. Aztán februárban már jobban elférünk a teremben. Ismerős?

Az újévi fogadalmak megszegése, elhagyása szinte már hagyománynak tekinthető.  És bár csak kevesen tartanak ki hosszú távon elhatározásuk mellett, de miért tesznek mégis olyan sokan újévi fogadalmat? 

Az újévi fogadalmak háttere

Az emberek többsége szeret célt állítani, mert az motiválja a fontos változásokat és perspektívát ad. Az év fordulója pedig jó apropó a dolgaink átgondolására, a számvetésre. Ösztönzőleg hathat ránk a tiszta lappal indulás érzése is.

Újévi fogadalmak: miért fogadkozunk és miért nem tudjuk betartani?

Mivel konkrétumokban fogalmazzuk meg, hogy min szeretnénk változtatni, jobban körvonalazódik bennünk az is, hogy mitől szeretnénk jobban érezni magunkat, mi kell ahhoz, hogy kielégítően éljük az életünk. Ezenkívül a konkrét célok teljesíthetőbbek, mint az általánosan megfogalmazottak. Mennyivel könnyebb lépéseket tenni a változásért, ha azt mondjuk például, hogy minden héten hagyok x órát a hobbimra, mint az, hogy boldogabb szeretnék lenni!

Miért nem sikerül?

De miért nehéz mégis kitartani a fogadalmaink mellett? Miért adjuk fel viszonylag hamar? Ennek egyik oka sokszor a már említett megfogalmazási hiba: túl általánosan, nem pontosan – saját-személyünkre – szabottan fogalmazunk. Oké, szeretnék fitt lenni, de azt pontosan hogyan szeretném elérni? 

Egy másik gyakori akadályozó tényező, hogy egyszerre túl sok területen szeretnénk változtatni. Vagy túl nagy feladatot vállalunk magunkra, túl nagy lépésben gondolkodtunk. Ilyen esetekben fennáll a veszélye, hogy siker helyett inkább frusztrálódás lesz a vége, hiszen erőn felül kell(ene) hosszú távon  teljesíteni. 

Segítség a fogadalmak betartásához

Érdemes már a tervezéskor végiggondolni, valójában mire van lehetőségünk, kapacitásunk. Mennyire elfogadható számunkra a célhoz vezető út, hogyan építhető be a hétköznapjainkba a változás?

Először egy életterületen kezdjünk változtatásba, és a nagy lépéseket inkább bontsuk fel kisebb lépésekre. Ha nem frusztrálnak a határidők, jó, ha valamilyen időkeretben is tudunk gondolkodni.

Sokat segít, ha tisztázzuk, miből fogjuk észrevenni, hogy elértük a célunk, milyen mérföldkövei vannak a változásnak. Arra is hasznos kitérni, milyen akadályokra,  buktatókra számíthatunk a folyamatban. És jó, ha van elképzelésünk arról is, hogyan kezeljük azt a  helyzetet, ha megbicsaklunk, elbizonytalanodunk.

Érdemes magát a változás folyamatát szem előtt tartani a csak a célra fókuszálás helyett. Így akár az is  beleférhet, hogy egyszer kihagyjuk az edzést, vagy egyik nap nem tartjuk a diétát – és ezzel nem kell az addigi eredményeket feladottnak tekinteni. Tudatosítsuk, hogy a változtatás egy tanulási folyamat, hiszen új viselkedésmódokat építünk be az életünkbe. Vagyis idő kell, hogy rutinná váljon az új szokás és így természetes, hogy olykor elmegy a kedvünk az egésztől, vagy nehéz kitartani és nem megy azonnal tökéletesen.

Végül pedig emlékezzünk: akármelyik hónap akármely napja tökéletesen alkalmas arra, hogy azt mondjuk: MOST VÁLTOZNI, VÁLTOZTATNI AKAROK! Kitartó munkával, türelemmel és önelfogadással felvértezve – 1-2-sok-apró visszaesést túlélve – sikerrel járunk majd!

Dr. Koltói Lilla

Tanácsadó szakpszichológus, CBT terapeutajelölt, gyászcsoportvezető, egyetemi adjunktus

Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetnek!

Ajándékozás: miért jó nekünk és miért jó az ajándékozottnak? Karácsony vagy más ünnepek alkalmával
karácsonyi ajándék pszichológia 5 szeretetnyelv
ünnepi tradíciók karácsony ünnep új család hagyományok konfliktus

Kapcsolódó szolgáltatásaink