A harag nyomában – indulatkezelésről közérthetően

Az indulatkezelés egy fontos képesség, amit mindannyiunknak meg kell tanulnunk ahhoz, hogy sikeresen kezeljük az élet kihívásait. Az egyik leggyakoribb és erőteljesebb indulat a harag. De mikor is vagyunk dühösek? Hol érezzük testünkben, és mi jár ekkor a fejünkben? Pollák Éva írása.

A düh gyakran akkor jelenik meg, amikor úgy érezzük, hogy valami igazságtalan vagy sértő dolog történt velünk. Ez lehet akár egy valós vagy vélt személyes sérelem, csalódás, esetleg frusztráció.

A harag és düh testi tünetei

Ilyenkor érzékelhetjük, ahogy a pulzusunk gyorsul, a szívünk erősebben dobog, felforrósodik a homlokunk, izzadni kezdünk. Izmaink feszültek lesznek, van, akinek megfeszül az állkapcsa, nyaka, van, aki karjaiban, lábaiban érzi a feszültséget. Megint más csak azt észleli, hogy muszáj elmennie futni, úszni, edzeni.

A harag nehéz érzése persze nemcsak a testünkre hat, hanem gondolatainkra is, melyek ilyenkor csak úgy cikáznak, kavarognak a fejünkben. A düh sokszor hatalmas energiával tölt el minket, és előfordulhat, hogy nem vagyunk képesek kordában tartani.

Gyermekkorban ez egyenesen normális és általános. A gyerekeket néha úgy elönti egy-egy nehéz érzés, hogy egészen egyszerűen nem képesek azt magukban tartani és kiönt belőlük, akár csak a medréből kilépő folyó.

a harag nyomában hiszti dackorszak düh gyerek gyermek indulat indulatkezelés indulatszabályozás érzelmi szabályozás gyereknevelés pszichológia pszichológus gyermeklélektan

Amikor indulatosan reagálunk másokra vagy a környezetünkre, akkor persze az árvízhez hasonlóan körülöttünk, kapcsolatainkban is kárt okozhat a túlcsorduló indulat.

Hogyan reagáljunk gyermekünk haragjára? Hogyan tanítsuk meg magunkat és gyerekeinket az indulatkezelésre?

Először is, fontos felismernünk és elfogadnunk saját nehéz érzéseinket, köztük dühünket is. Ne próbáljuk elfojtani vagy elnyomni azt, mert ez csak fokozhatja a belső feszültséget. Inkább próbáljunk meg időt szánni arra, hogy megértően és türelmesen együtt legyünk vele. A gyerekek elsősorban tőlünk, felnőttektől – szülőktől – lesik el az érzelemszabályozás hogyanját és mikéntjét.

Az érzelemszabályozás számos agyi terület bevonásával történik. Az egyik legfontosabb ezek közül az agykéregben található prefrontális kéreg, ami óriási szerepet játszik az érzelmek feldolgozásában, az érzelmi válaszok gátlásában és szabályozásában, valamint a döntéshozatalban.

A prefrontális kéreg fejlődése lassú és hosszú folyamat, ami egészen a húszas éveink közepéig tart! A prefrontális kéreg éretlensége miatt a gyermekek és a serdülők gyakran nehezebben szabályozzák az érzelmeiket, a viselkedésüket és döntéseiket. Az érzelmek és az impulzusok erőteljesebb hatással lehetnek rájuk, mivel az agyi gátlás és a szabályozó folyamatok még nem teljesen fejlettek.

Segítsünk hát dühös vagy indulatos gyerekünknek, hogy megértse és kifejezze az érzéseit! Fontos, hogy meghallgassuk, amit mond, és elismerjük az érzéseit. Segíthetünk, hogy szavakba öntse az érzéseit, például azzal, hogy megkérdezzük tőle, mit érez. Előfordulhat, hogy az érzelem megnevezésénél rögtön el is akadunk. Ilyenkor érdemes rávenni a gyereket a fókuszváltásra. Például valahogy így: „Húha, látom, ez nagyon nehéz, talán nem is tudod megnevezni, mit érzel. Ez előfordul, nézzük csak… azt meg tudod mondani, a testedben hol érzed legerősebben ezt a nehéz érzést?”

Ha ez is nehézségbe ütközik, kérhetjük, hogy mutassa meg egy mozdulattal, gesztussal, mit is érez. Majd ezt másolva folytathatjuk a beszélgetést: „Dobbantottál és sóhajtottál így (mutatom), jól láttam, hogy akkor így érzed magad? (ismétlem a mutatást)?” vagy „így” (mutatom apró módosítással)?”

Innen már könnyebb tovább kanyarodni a beszélgetésben és azt megvizsgálni, vajon hogyan tudnánk segíteni neki? Vagy hogyan tudna segíteni ő saját magának? Egyáltalán, mi szokott ilyenkor segíteni?

Ha a szülő átmenetileg átvállalja „az érzelmi konténeresést” – vagyis képes a gyerek érzéseinek tartalmazására, elfogadására és kezelésére azok túlcsordulása esetén -, óriási segítséget nyújt abban, hogy idővel a gyerek maga is megtanulja megérteni és kezelni az érzéseit.

Figyelj magadra is!

Az indulatkezelés során ne csak a gyerek és a saját viselkedésünkre koncentráljunk, hanem az érzelmeinkre is figyeljünk.

“Foglalkozzunk a saját indulatainkkal is és próbáljunk együttérzőek lenni magunkkal! Huh, de utálatos, ragadós, tehetetlen düh tud minket is ellepni, amikor a gyerekünk éppen kiakad. Emlékezzünk: csak akkor tudjuk megtartani a másikat is, ha magunkkal is képesek vagyunk együtt érezni!”

Határok és támogatás az indulatkezelésben

Az indulatkezelésben a határok kialakítása is rendkívül fontos szerepet játszik. A kiáradó folyónak tudnia kell, hogy saját medrében folyjon. Szervezzünk családi „kupaktanácsokat”, ahol közösen megvitathatjuk a szabályokat, feladatokat és privilégiumokat. Ez segít a gyereknek abban, hogy megérthesse, mi elfogadható és mi nem. Segíti abban is, hogy a határokat átlássa. Ettől nagyobb biztonságban is fogja érezni magát. Ha pedig a határokat átlépi, akkor fontos, hogy a határátlépésnek legyenek következményei, amikkel szembesülnie kell.

Később, ha pedig már kicsit elcsendesült a folyó, készítsünk homokzsákokat – azaz támogassuk a gyereket a saját érzelmei szabályozásában. Ehhez segítségül hívhatjuk a legkisebbek korában a Gaston érzelmei sorozatot. Vagy végezhetünk együtt légzőgyakorlatokat. A kisiskolásoknak, kamaszoknak elővehetünk gyermek-mindfulness gyakorlatokat is.

Idővel a folyó medre kiszélesedik és könnyebben megtartja a hegyekből hirtelen lefelé zúduló vizet is. Ha mégis kiont időnként a gyermek érzelmi folyója,, tartsuk észben, hogy ez a csodálatos folyó nemcsak rombol, de a vizével éltethet, felfrissíthet és szomjat is olt.

Pollák Éva
Szakmai vezető, tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta, a Mindwell szakmai vezetője

Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetnek!

mentális egészség megőrzése 01
Szociális szorongás 4 tipp hogyan segíthetsz gyermekednek leküzdeni 2
poszttraumás növekedés 01

Kapcsolódó szolgáltatásaink