Gyerekközpontú válás – Lehet jól, a gyermekek érdekét és szükségleteit szem előtt tartva válni?

Kiséri-e a válást gyászreakció? Lehet-e – a gyermek szempontjából – jól válni? Milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani a szülőknek egy válás során? Cikksorozatunk ezekben a kérdésekben igyekszik támpontokat adni. Hermann Kiss Fanni írása.

Szakemberként ki merem jelenteni, hogy igen! Ám ennek megvalósulásához két tényező elengedhetetlen: az érzelmi biztonság és szülőtársi együttműködés.

gyerek, gyermek, válás, gyerekközpontú válás, gyermekközpontú válás, anya, apa, család, szülő, házasság, párkapcsolat, krízis, trauma, pszichológia, mindwell

Ezek pedig akkor tudnak létrejönni, ha a szülő tisztában van saját érzelmeivel, esetleges félelmeivel, aggodalmával. Ha képes feldolgozni a válással járó veszteségét, ennek minden szomorúságával együtt. Továbbá képes arra, hogy tudatosítsa a meglévő erőforrásait, és felismeri a válásban a változás és fejlődés lehetőségét.

“A szülő akkor tud biztos támaszként állni a gyermeke mellett a válás során kialakuló új élethelyzetben, ha figyel a saját mentális jóllétére, és törekszik arra, hogy kiegyensúlyozott legyen.”

Nézzük csak meg ezt a két kulcsfontossàgú tényezőt külön-külön!

Érzelmi biztonság

Erre családi állapottól függetlenül szüksége van minden gyereknek az egészséges testi-lelki fejlődéshez. Ha a szülő kiegyensúlyozott, stabil környezetet teremt a gyermeke számára, értően figyel rá és igényeire, akkor megteremti a gyereknek azt a biztonságot, ahol nyugodtan elmondhatja érzéseit, gondolatait, félelmeit, vágyait.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyerek ne érezhetné magát szomorúnak, dühösnek, vagy ne történhetnének vele kellemetlen események. Mindezektől a szülő nem tudja megvédeni a gyerekét, hiszen ezek az élet velejárói. Ugyanakkor ha bármi rossz történik a gyerekkel, akkor azt az otthon meglévő biztonságban a gyerek elmondhatja. Tudhatja, hogy otthon meghallgatják és megnyugtatják, és a szülővel közösen beszélheti meg a megoldási lehetőségeket.

A válás mindenképpen veszteség a gyerek számára is, így szükségképpen fájdalommal, szomorúsággal jár. Ám ha a szülő képes érzelmi biztonságot nyújtani, akkor a válás már nem trauma lesz a gyereknek, amiben nem tud kihez fordulni megnyugtatásért. Hanem egy feldolgozandó veszteség, ahol rugalmasan lehet alkalmazkodni az új élethelyzettel járó változásokhoz.

Szülőtársi együttműködés

A gyerekközpontú válás megteremtéséhez elengedhetetlen másik tényező a szülőtársi együttműködés. Itt fontos visszaemlékezni az alapvetésre: a szülők egymástól válnak el, és nem a gyerektől – és szülőtársakként, a gyereken keresztül életük végéig össze lesznek kötve.

Attól, hogy a gyerek szeret az egyik szülőjével időt tölteni a válás után, még ugyanúgy szereti a másik szülőt is, hiszen a szeretet nem egy olyan dolog, ami el tud fogyni. Nem az a cél, hogy teljesen konfliktusoktól mentes legyen a kapcsolat a szülők között, hiszen ez egyetlen emberi kapcsolatunkra sem igaz. De az nagyon is cél, hogy képesek legyenek meghallgatni és megérteni a másik félben lévő gondolatokat, elképzeléseket, esetleges félelmeket, vágyakat. Hiszen csak ezeket ismerve tudnak olyan megoldásokat találni és olyan megállapodásokat létrehozni, amik mindkettőjük számára jók és elfogadhatók.

Ha a szülők folyamatosan veszekednek egymással a válás során és után, lealacsonyító módon beszélnek a másikról a gyerek előtt, akkor biztos, hogy a gyerek nem fogja biztonságban érezni magát.

“Ha azt látja, hogy az a két ember, akit a legjobban szeret a világon, így viselkedik egymással, a gyerek hamar úgy fogja érezni, hogy valamit ő rontott el, ő “nem elég jó”. Saját magát fogja hibáztatni a kialakult helyzetért.”

Mi több, nagyon hamar érezheti azt is, hogy “két tűz között áll”, mert a szülők ezzel a viselkedéssel kimondatlanul is azt üzenik neki, hogy választania kell közöttük.

Ha a szülők versenyhelyzetként fogják fel a válást, és folyamatos konfliktusban állnak egymással, akkor hamar eljuthatnak odáig is, hogy egyáltalán nem beszélnek a másikkal. Hamisan abba az illúzióba is eshetnek, hogy ezzel teszik a legjobbat a gyereknek, hiszen legalább nem kell hallgatnia a veszekedéseiket. De így a gyerek “postás” szerepbe kerülhet, amikor neki kell közvetíteni az üzeneteket egyik szülőtől a másik felé. Ez pedig semmiképp sem az ő feladata lenne! A szülői szereppel nem csak jogok, hanem kötelezettségek is járnak. Ide tartozik az a feladat is, hogy válás után megbeszélik egymással a gyerek egészségével, tanulmányi előmenetelével, kapcsolattartással, anyagiakkal kapcsolatos kérdéseket.

A fenti két példán túl az is a szülőtársi együttműködés és az érzelmi biztonság hiányát jelzi, ha a válás során, után a gyerek válik az egyik szülő érzelmi támaszává. Vele osztja meg a szülő a szomorúságát, bizonytalanságát. Ezzel akaratlanul is azt a feladatot adja a gyereknek, hogy ő felel a szülő boldogságért. Viszont ez nem a gyerek feladata és felelőssége, és nincs is eszköze arra, hogy megoldja a szülő problémáit. Ilyen helyzetben a gyerekben nagyon hamar kialakulhat a tehetetlenség és a bűntudat érzése, ami tovább növeli benne a bizonytalanságot és csökkenti a biztonság érzését.

Mindezek miatt nagyon fontos, hogy a válófélben lévő szülők szeme előtt célként ott legyen a szülőtársi együttműködés kialakítása! Természetesen ez is egy folyamat és nem egyik napról a másikra alakul ki. De a válás során megtört bizalmat fokozatosan vissza lehet – és kellene is – építeni, ha mindkét szülő fontosnak tartja a párkapcsolat elvesztésének feldolgozását, valamint gyermeke érdekeit és szükségleteit.

Hermann Kiss Fanni
Pszichológus, komplex integratív gyermekkonzules-jelölt

Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetnek!

Párkapcsolati krízisek: a kommunikáció szerepe a vitákban, veszekedésekben és nézeteltérésekben
Covid-19 utáni depresszió tünetei és kezelési lehetőségei
Téli depresszió, vagyis szezonális affektív zavar, röviden SAD

Kapcsolódó szolgáltatásaink