Mit kezdjünk a stresszel? – Gyerekek, kamaszok és a stressz

Sokszor azt gondoljuk, gyermeknek, kamasznak lenni gondtalan időszak, hiszen nekik még nem kell szembe nézniük a felnőtt lét felelősségeivel, feladataival. Pedig őket is számos stressz éri a mindennapok során – például az iskolában. Ezek kezelésében segítséget igényelnek tőlünk, felnőttektől, hiszen gyakran még szavakkal sem tudják kifejezni érzéseiket. De hogyan tudjuk őket hatékonyan támogatni? Stresszről szóló kétrészes cikksorozatunk második részében a gyerekekre koncentrálunk. Budavári Eszter írása.

Hogyan jelenik meg a stressz gyerek- és kamaszkorban?

A stressz folyamata a gyermekeknél is hasonló a felnőttekéhez. A gyerek egyéni jellemzői határozzák meg, mit talál stresszesnek és hogyan reagál erre. De a gyerekeknél sokszor a viselkedésben nyilvánul meg, ha nagy mértékű feszültséget élnek át. Néhány gyermek „kitör” és agresszíven viselkedik, míg mások bezárkóznak, keveset kommunikálnak környezetükkel. Ezért ha valamilyen jelentős változást észlelünk gyermekünk viselkedésében, érdemes figyelmet fordítani rá! Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogyha egy gyermek túl „jól” viselkedik, még nem jelenti azt, hogy nem él át stresszt.

kamasz, kamaszkor, tinédzser, tinédzserkor, stressz, frusztráció

Elsősorban a szülők feladata és felelőssége a gyereknek megtanítani a nehéz érzések egészséges kezelését és jó mederben tartását. Ennek első lépése, hogy mi magunk is adaptiv stresszkezelési stratégiákat alakítsunk ki, így megfelelő mintát adhatunk gyermekünknek is. Szintén fontos az, ahogyan akkor reagálunk, amikor észleljük gyermekünk feszültségét. Próbáljuk kerülni a túlzott érzelmi bevonódást, ilyenkor ugyanis könnyen átvesszük ezt a feszültséget, és kevésbé tudunk higgadtan reagálni – pl. kiabálhatunk, büntethetünk. Ezek pedig nem segítik a helyzet megoldását!

Az viszont segíthet, ha veszünk egy mély levegőt, megfigyeljük sajàt érzéseinket, gondolatainkat – például „Látom, hogy a gyermekem nagyon feszült. Sír.”. Így megőrizhetjük a higgadtságunkat és valódi segítséget nyújthatunk neki. Jelezhetjük neki a támogatásunkat, felajánlhatunk segítséget is. Például mondhatunk hasonlót: „Megértem, hogy feszült vagy és nehéz, hogy haza kell mennünk a játszótérről, amikor még szívesen játszanál tovább. De most indulnunk kell, késő van. Szeretnél egyedül beszállni az autóba, vagy segítsek és én tegyelek be?”

Érdemes a gyerekek és kamaszok számára olyan életmódot kialakítani, ami az általános mentális egészségüket támogatja. Például a mennyiségi és minőségi alvás, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a multimédiás eszközök korlátozott használata mind fontos tényező lehet.

A pillanatnyi feszültség kezelésében pedig már kisebb kortól kezdve is segítség lehet például a légzéstechnikák és az izomfeszítő-izomlazító gyakorlatok használata, vagy a relaxáció. Utóbbihoz számos mesekönyv is kapható és bátran használható.

Legyen az otthon menedék!

  • Sokat tehetünk a kevésbé stresszes otthoni légkör megteremtése érdekében is!
  • Tartsunk megfelelő egyensúlyt a szerető légkör és az ésszerű szabályok között!
  • Legyünk elérhetők, támogatók, megnyugtatók a gyermekünk számára!
  • Ha a gyerek beszélni szeretne, csak rá koncentráljunk, értő figyelemmel hallgassuk!
  • Építsük gyermekünk önbizalmát!
  • Fejlesszük problémamegoldó készségét!
  • Segítsünk megérteni a stresszre adott reakcióit – például fejfájás vagy hasfájás
  • Tanítsuk meg neki az átkeretezést, a pozitív belső párbeszédet!

Iskola és stressz – így kezelheted!

Az iskolai elvárások az évek előrehaladtával egyre nőnek. A kamaszok pedig számos nagy mértékű stresszel járó helyzetnek vannak kitéve, nemcsak az iskolán kívül, de az iskolán belül is. Ilyenek lehetnek számukra például a vizsgák, a felvételik és persze, az érettségi maga is.

kamasz, kamaszkor, tinédzser, tinédzserkor, stressz, frusztráció, jóga, relaxáció, stresszkezelés

Ezek kezelésében nagy segítség lehet az átkeretezés, illetve a pozitív belső párbeszéd használata. Ez nem más, mint annak megtanítása, hogyan biztassák, bátorítsák önmagukat. Például az olyan gondolatok, belső mondatok, mint:

„Ebben reménytelen vagyok, el fogom rontani, nem tudom, hogy csináljam, régen sem ment.” helyett használjanak olyan belső mondatokat, mint:

„Erős vagyok, meg tudom csinálni, az, hogy régen ez gondot okozott, nem azt jelenti, hogy ez mindig így lesz. Ez egy új tapasztalat, amiből tanulhatok.”

A kamaszoknál az átkeretezés kialakítása nehezebb lehet, hiszen gyakran küzdenek önbizalomhiánnyal. De érdemes minél többet gyakorolni ezt a módszert, ahogy érdemes szóbeli megerősítésekkel- vagyis dicséretekkel – is támogatni őket a mindennapok során.

Nem véletlen, hogy sok kamasz szívesen vezet naplót – az érzések, gondolatok kiírása – akár egy számonkéréssel kapcsolatban -, bizonyítottan segít a feszültség csökkentésében. De javíthatja a teljesítményt, és egy kellemetlen esemény után hatékonyabban segít megnyugodni is.

Akiknek nehezebben megy az érzések megfogalmazása, azoknak érdemes lehet újságokból kivágott motiváló, bátorító mondatokkal, képekkel montázst készíteni, amit kitehetnek a szobájukban. Ha egy nehéz időszakban aztán erre rápillant, új erő kaphat.

A gyermekeknél, kamaszoknál is beválhatnak a felnőttek által alkalmazott technikák. Ám ők is mind különbözőek, így kísérletezzünk és keressük meg a gyerekkel együtt, neki mi segíthet megnyugodni egy nehéz helyzetben. Térképezzük fel közösen az erősségeit, pozitív tulajdonságait, amikre támaszkodhat!

Budavári Eszter
Pszichológus, pedagógiai szakpszichológus

Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetnek!

Párkapcsolati krízisek: a kommunikáció szerepe a vitákban, veszekedésekben és nézeteltérésekben
Covid-19 utáni depresszió tünetei és kezelési lehetőségei
Téli depresszió, vagyis szezonális affektív zavar, röviden SAD

Kapcsolódó szolgáltatásaink